Jónás Dániel

Az élet sodrása

Életben vagy. De éled
is a saját életedet?

Vajon te irányítasz,
Vagy más rángatja a zsinórokat?

Amikor azt mondják neked
Ezt nem így kell tenned,
A sarkadra állsz?
Vagy maradsz élettelen báb?

Ha letolnak mert rosszul csinálod
Képes vagy felemelni a hangod?

Mert tudod nem mindenki egyforma
Van aki szépséges, van aki ronda,
Van aki szorgos, van aki lusta,
És van aki tesz s van aki hagyja.

Az ember hiába néz ki jól
Ha tenni kell és csak lapul
S hiába az ész és teherbírás
Ha nem a saját lábán él - irányítják.

De nincs mit tenni ilyen az élet,
Az erősebb nyer, a gyengének vége;
Viszont sose szabad feladni mert élni kell
S aki eddig lapult talán egyszer felébred.

Ezért menni kell előre és mindig hinni,
A jobbat nem csak remélni
hanem érte tenni,
Különben elsodor az ár és soha nem enged
az élet hulláma - mint a Magyar Tenger.