Horváth Ágoston Gusztáv 

Nyolcvan felett

Nyolcvan felett kínosabb az élet,
elszállt idő és erő fel nem éled,
vénül az ember, megkeseredik
családban él, de már nem is kérdezik!
Súgnak mögötte, halkan beszélnek;
kicsit süket, de „füle van a szélnek”!
Nagyon szeretik
s lassan… kirekesztik!
Tovább

Horváth Ágoston Gusztáv

Öreges merengés

Nincs más bajom nekem, csak már öreg vagyok,
megromlott a szemem és rosszul hallok;
oda az ifjúság, elrepült a varázs,
most tompa fásultság; se láng, se parázs!
Elég egy embernek, mit eddig átéltem;
ízét a sikernek… párszor megértem!
Hiába küszködtem, nincs kincsem, se pénzem;
azt sosem gyűjtöttem! Van más értékem!

Tovább

 

Horváth Ágoston Gusztáv

Tavasz

Nem tudom mi van ma velem,
Egész nap nem lelem helyem;
Futni szeretnék, szaladni;
Nem így öregen… ballagni!
Pedig ma idebent is szép,
Hív a megszokott karosszék!
Télen benne ültem sokat,
Olykor reggeltől… naphosszat!

Tovább

Horváth Ágoston Gusztáv

Évszakok

Vacogtató télben
lelassul minden
és tűr szeliden!
Az élet didereg,
érzi a hideget.
Gyakorta fázunk,
de… csodát várunk!
Egész táj még havas,
bujkál a ravasz
vérpezsdítő tavasz!!

Tovább

Horváth Ágoston Gusztáv

Őszvég

Hová lett sok szép madár,
Miért üres itt helyük,
Legtöbb Afrikában már,
Ott zengik most… énekük!

Tovább

 

OLVASD EL A TÖBBI VERSET IS!

1 2 3 4 5 6