Fazekas Imre Pál

 Este a Balatonnál

Ujra itt az este
langy szellő fodrozza a Balaton vizét
tükrében átjátszanak a parti fények
Forró fejemet hűsítik
a hullámok csobogásában
nevedet suttogják a habok atomjai

 

De mintha mind e gyöngy sziporkavilág
te volnál most
így játszik képzeletem
Mintha a habok közül jönnél elő
mosolyoddal kel fel a Hold

 

Itt hallgatom szívdobogva
a szememhez
és értelmemhez eljött mindenség
zenei együttesét
neked énekelve
e legszebb vallomást :

 

Ha táncol a napfény szelíden
előttem a vízen
aranyhídon sétálsz felém
 kezedben virágköltemény
a halmok a dombok kacagnak
és rólad dalolnak
áttetszőn lebbensz elém
selymesen és könnyedén

 

még szebb ez a vidék
amilyen volt valaha rég
amikor itt voltál
az erdei virág
leheli illatodat át
ahol megcsókoltál
e nyári nap hevét
sugara vágy igézetét
a számon érzem még
itt ég a szívemen
e boldog szerelem
te csodaszép emlék